Hľadanie: Auschwitz
zobraziť:
Auschwitz lánya
"Nem állítom, hogy az én élményeim voltak a legtragikusabbak a második világháború idején. De azok a jelenetek, amelyeknek szemtanúja voltam, az emberiség történetének leggyalázatosabb eseményei voltak...
Mindent, amit teszek, valamennyi mai döntésemet azok az erők határozzák meg, amelyek azokban az években formálták a személyiségemet. Hiszek az Örökkévalóban. A mi Tóránk, a benne foglalt írások, megtanították az emberiséget, hogy különbséget tegyen jó és rossz között. Hisszük, hogy az Úr mindnyájunknak szabad akaratot adott. A szabad akarat egyik következménye, hogy az emberek választhatják a sötét utat is.
Egyetlen gyereknek sem lenne szabad látnia azokat, amiket én láttam. Egyetlen gyereket sem lenne szabad éheztetni, megkínozni vagy alsóbbrendűként kezelni. Elrabolták a gyerekkoromat. Talán a fiatalok veleszületett ártatlansága tette lehetővé számomra, hogy teljes és viszonylag boldog életet éljek. A tapasztalataimat üzemanyagként használtam ahhoz, hogy tovább haladjak."
A holokauszt során körülbelül másfél millió gyereket öltek meg. Mivel munkaerőként haszontalanok voltak, többségüket azonnal gázkamrába küldték a haláltáborokban. Tova Friedman túlélte a soát, és életét annak szentelte, hogy ne hagyja feledésbe merülni a holokauszt történetét.
Tova mindössze négyéves volt, amikor a közép-lengyelországi gettóból, ahol addig éltek, a szüleivel együtt egy náci munkatáborba került, és még nem volt hat, amikor az édesanyjával Auschwitz II-be, más néven a birkenaui megsemmisítő táborba deportálták.
A féléves birkenaui fogság alatt Tova olyan atrocitások szemtanúja volt, amelyeket soha nem tudott elfelejteni. Nemegyszer hajszálon múlt az élete. Amikor a náci gyilkos osztagok 1945 januárjában a tábor elhagyása előtt Birkenauban jártak, Tova és az édesanyja holttestek között rejtőztek el, így kerülhették el a véget. Miután az oroszok felszabadították a tábort, Tova a szüleivel együtt visszatért lengyelországi szülővárosába, később pedig Németországba, majd az Egyesült Államokba emigrált.
Tova Friedman megfogadta, hogy nem hagyja feledésbe merülni a holokausztot. Rendszeresen tart előadásokat a témában, és az egyik unokájának köszönhetően 2021 óta a TikTokon is jelen van, hogy a fiatal generációhoz is eljusson az üzenete. Videóit csaknem ötvenmillióan látták világszerte. Memoárja - melynek papírra vetésében jó barátja, a BBC egykori boszniai haditudósítója, Malcolm Brabant segített - egyszerre szívszorító és felemelő beszámoló a 20. század legsötétebb napjairól.
Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban
"Szinte hihetetlen, de Szita Szabolcs könyve >>a magyar Auschwitzról
Na sklade 1Ks
13,76 €
14,48 €
Auschwitz parancsnoka voltam
"Elfogták a világtörténelem talán legnagyobb gyilkosát" - írta szalagcímében a New York Times 1946. március 17-én. Valóban, kevés olyan ember van, akinek kezéhez közel egymillió ártatlan ember, férfiak, nők és gyermekek vére tapadt.
RUDOLF HÖSS, a Harmadik Birodalom legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő koncentrációs és megsemmisítő táborának parancsnoka nagy kötelességtudattal és munkakedvvel, szenvtelenül működtette éveken keresztül az Auschwitz és Birkenau közelében felépített táborkomplexumot.
Az Auschwitz parancsnoka voltam a háború után, Höss lengyelországi fogságában született, és egyedülálló betekintést enged a parancsokat kételyek és kérdések nélkül végrehajtó és végrehajtató tömeggyilkos belső fejlődéstörténetébe. Végigkövethetjük életét kisgyermekkorától az első világháborús katonalétig, az első politikai gyilkosságtól és a többéves börtönfogságtól a dachaui koncentrációs tábor vezetőjének posztjáig. Részletes betekintést kaphatunk abba, miként emelkedik a sachsenhauseni védőőrizetes, majd az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokságáig, hogy végül a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője legyen.
Höss 1944 kora nyarán újra Auschwitz élén áll, hogy levezényelje a tábor legnagyobb szabású megsemmisítési projektjét, a vidéki magyar zsidók legyilkolását. A magyar akció (Ungarn-Aktion) keretében 437 000 magyarországi zsidó érkezik a táborba. Közülük 300 000-345 000 - köztük 100 000 gyerek - azonnal a gázkamrákba kerül. Höss, az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony tömeggyilkos, akit a magyar közönség Robert Merle 1952-ben írt regényéből, a Mesterségem a halálból ismerhet, ezúttal saját szavaival beszéli el élettörténetét. E fontos dokumentumot most először olvashatjuk magyar nyelven.
A Martin Broszat német történész által közreadott és bevezető tanulmánnyal ellátott feljegyzéseket Kádár Gábor és Vági Zoltán utószava zárja. A magyar kiadás elé Gellért Ádám írt bevezető tanulmányt.
Auschwitz a spojenci
Autor na základě rozsáhlého výzkumu v archivech několika zemí a komunikace s očitými svědky holokaustu předkládá drtivou zprávu o spletité cestě informací o táboru Auschwitz na Západ a o tom, jak na ně Západ reagoval, či přesněji řečeno nereagoval. Směs nezájmu, úřednického šlendriánu a alibismu nacistům umožnila realizovat plán na vyhlazení Židů prakticky nerušeně po několik let. Nakonec se spojenci pro akci přece jen rozhodli; to však již bylo pozdě.
Auschwitz hegedűse
A kicsi Jean-Jacques alapvető élménye édesanyja távolléte és hidegsége. Ahogy idősebb lesz, a családi asztalnál elejtett szavakból, kihallgatott beszélgetésfoszlányokból és legfőképpen a hallgatásból, az asztal melletti üres helyekből bontakozik ki előtte a történet, amit korán meghalt édesanyjával esélye sem lesz megbeszélni.
Anyja, Elsa 1943-ban került Auschwitzba, ahol komolyzenei tudásának köszönhetően a női zenekar tagja lett. Milyen beteg és elvetemült elme hozott létre egy női zenekart a földi pokol kellős közepén? Hogyan létezhettek együtt az emberi teremtőerő legcsodálatosabb alkotásai Auschwitz embertelenségével? És hogyan élhette túl édesanyja a tábort, miközben olyan sok rokona, köztük nővére, Lydia odaveszett?
Jean-Jacques Felstein kontinenseken átívelő nyomozásba kezd, és a túlélőkkel folytatott beszélgetéseiből kirajzolódnak a folyamatos rettegésben zajló próbák, a zene vidám ütemére robotoló kényszermunkások, a végkimerülésig játszó zenészek és a komolyzenei darabokból ínyenc módjára válogató Mengele alakja. Emellett pedig megismeri anyját, ahogy sohasem láthatta: a húsz éves, érzékeny lelkű művészt, aki bár túlélte Auschwitz borzalmait, teljesen sosem szabadult meg a tábortól.
Az Auschwitz hegedűse szívszaggató, rendkívüli önéletrajzi könyv a túlélésről, a nemzedékek között öröklődő traumáról és a fájdalom igája alóli felszabadulásról.
Auschwitz hegedűse
A ?kicsi Jean-Jacques alapvető élménye édesanyja távolléte és hidegsége. Ahogy idősebb lesz, a családi asztalnál elejtett szavakból, kihallgatott beszélgetésfoszlányokból és legfőképpen a hallgatásból, az asztal melletti üres helyekből bontakozik ki előtte a történet, amit korán meghalt édesanyjával esélye sem lesz megbeszélni.Anyja, Elsa 1943-ban került Auschwitzba, ahol komolyzenei tudásának köszönhetően a női zenekar tagja lett. Milyen beteg és elvetemült elme hozott létre egy női zenekart a földi pokol kellős közepén? Hogyan létezhettek együtt az emberi teremtőerő legcsodálatosabb alkotásai Auschwitz embertelenségével? És hogyan élhette túl édesanyja a tábort, miközben olyan sok rokona, köztük nővére, Lydia odaveszett?Jean-Jacques Felstein kontinenseken átívelő nyomozásba kezd, és a túlélőkkel folytatott beszélgetéseiből kirajzolódnak a folyamatos rettegésben zajló próbák, a zene vidám ütemére robotoló kényszermunkások, a végkimerülésig játszó zenészek és a komolyzenei darabokból ínyenc módjára válogató Mengele alakja. Emellett pedig megismeri anyját, ahogy sohasem láthatta: a húsz éves, érzékeny lelkű művészt, aki bár túlélte Auschwitz borzalmait, teljesen sosem szabadult meg a tábortól.Az Auschwitz hegedűse szívszaggató, rendkívüli önéletrajzi könyv a túlélésről, a nemzedékek között öröklődő traumáról és a fájdalom igája alóli felszabadulásról.
Na stiahnutie
11,62 €
Auschwitz, végállomás - Egy túlélő története a haláltáborból
Eddy ?de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták.
Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött, és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket. Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett.
Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak.
De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak, valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából származó képanyag illusztrálja.
Kalendář událostí v KT Auschwitz (obsahuje 2 svazky)
Téměř padesát let je jméno KT Auschwitz (Osvětim) pro miliony lidí na celém světě spojeno s hitlerovským masovým vražděním, zločinem, jaký nemá v dějinách civilizace obdoby. Za necelých pět let existence tohoto tábora v něm nacisté zavraždili více než milion lidí, převážně Židů, ale také značný počet Poláků, Čechů, Romů a představitelů dalších národností. Publikace představuje základní pramen informující o dění v KT Auschwitz. Autorka den po dni odhaluje historii koncentračního tábora, uvádí, kdy a odkud přijížděly jednotlivé transporty, kolik osob v nich bylo, kolik jich bylo ihned po příjezdu posláno po selekci do plynových komor, kolik do tábora. Popisuje nejdůležitější události v táboře, popravy, útěky vězňů, budování, rozšiřování a konečně i likvidaci a evakuaci tábora. Všechny události jsou doloženy jak svědecky, tak podloženy dochovanými dokumenty. Sama autorka na knize pracovala téměř do posledních let svého života a z jejího díla vycházejí či se na něj odvolávají všechny významné vědecké práce autorů z celého světa. Kniha původně vycházela na pokračování v letech 1958–1963 v časopise Zeszyty Oświęcimskie, v následujících letech vycházela doplněná a rozšířená vydání. Byla přeložena do několika jazyků, mimo jiné do němčiny, angličtiny a italštiny.
Auschwitz gyógyszerésze
Az Auschwitz gyógyszerésze Victor Capesius, a Bayer romániai gyógyszerügynökének kevéssé ismert története, aki 1943-ban, harmincöt évesen lett a náci SS tagja, és hamarosan a legnagyobb haláltábor, Auschwitz vezető gyógyszerészévé nevezték ki. A korábban titkosított dokumentumok alapján, melyek a szerző közbenjárására kerültek nyilvánosságra 2016-ban, Patricia Posner bemutatja Capesius táborbeli rémtetteit, illetve azt, hogy a háború után miként próbálta kijátszani az igazságszolgáltatást, miközben polgári jómódban élt a foglyoktól lefoglalt értékekből és a holtak szájából kitépett fogászati aranyból. Húsz évnek kellett eltelnie, mire egy eltökélt ügyésznek és néhány bátor túlélőnek köszönhetően sikerült őt elítéltetni.
A könyv azonban nem egyszerűen Capesius életútját követi nyomon, hanem lerántja a leplet az I. G. Farben, Németország legnagyobb ipari konglomerátuma és annak leányvállalata, a Bayer embertelen üzelmeiről is, melyekhez Hitler "végső megoldása" nyújtott hátteret. Képet kaphatunk róla, hogyan váltak teljesen hétköznapi emberek lelkiismeretlen, erkölcsi normákat elvető, kapzsi gyilkológépekké, s miképp próbálják mindezt feldolgozni az utánuk jövő nemzedékek.
Az Auschwitz-jegyzőkönyv
Versenyfutás az idővel
Két rab tanúvallomása életek ezreit mentette meg
Adolf Eichmann több százezer magyar zsidót küldött gázkamrába – a budapesti zsidóság egy részét az Auschwitzból megszökött szemtanúk vallomása mentette meg.
A nácik terve működésbe lépett: meg akarták semmisíteni a még megmaradt magyarországi zsidóságot. Cesłav Mordowicz és Arnošt Rosin rabok voltak Auschwitzban. Majdnem megfulladtak egy föld alatti bunkerben, de sikerült elmenekülniük, és elmondták a zsidó vezetőknek, mit láttak.
1944. június elején tett vallomásuk alátámasztotta, amiről korábban is hallani lehetett, de szinte senki nem hitte el: hogy Auschwitzban tömeggyilkosság zajlik, embereket gázosítanak el, és hogy a táborba nap mint nap ezrével érkező magyarokra ugyanez a sors vár.
Mordowicz és Rosin vallomása jelentette a szikrát, hogy a hónapokon át tétovázó magyar politikai vezetés végre cselekedni próbáljon – alig néhány órával azelőtt, hogy további több mint kétszázezer zsidót deportáltak volna Budapestről.
„Döbbenetes élettörténet az auschwitzi haláltáborból: Mordowicz ritka megmenekülésének története révén fogalmat alkothatunk a holokauszt felmérhetetlen, szörnyű tragédiájáról.” – David I. Kertzer, a Brown Egyetem antropológiaprofesszora, The Pope and Mussolini című Pulitzer-díjas könyv szerzője.
„Fred Bleakley hosszas kutatások után leírja az igazságot ebben a mai napig igen megosztó történetben. Hihetetlenül érdekes munka.” – Dr. Tibori-Szabó Zoltán, holokausztkutató, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem oktatója
Fred R. Bleakley író, nyugalmazott újságíró, korábban a Business Weeknél, az Institutional Investornél, a New York Timesnál, és a Wall Street Journalnél dolgozott. Az Auschwitz-jegyzőkönyv témájába azután ásta bele magát, hogy a Wall Street Journal számára interjút kellett készítenie Cesłav Mordowiczcsal. Maine-ben él feleségével.
Na stiahnutie
7,16 €
Little Bird of Auschwitz
'That nickname . . .'
'"Little bird." It wasn't mine. I found out later he gave it to every little girl that came in to be injected.
"Little Bird" didn't mean anything. It was a trick. There were thousands of "little birds", just like me, all thinking they were the only one.'
As a reporter, Jacques Peretti has spent his life investigating important stories. But there was one story, heard in scattered fragments throughout his childhood, that he never thought to investigate. The story of how his mother survived Auschwitz.
In the few last months of the Second World War, thirteen-year-old Alina Peretti, along with her mother and sister, was one of thirteen thousand non-Jewish Poles sent to Auschwitz. Her experiences there cast a shadow over the rest of her life.
Now ninety, Alina has been diagnosed with dementia. Together, mother and son begin a race against time to record her memories and preserve her family's story. Along the way, Jacques learns long-hidden secrets about his mother's family. He gains an understanding of his mother through retracing her past, learning more about the woman who would never let him call her 'Mum'.
The Auschwitz Photographer
When Germany invaded Wilhelm Brasse's native Poland in 1939, he was asked to swear allegiance to Hitler and join the Wehrmacht. He refused. He was deported to Auschwitz concentration camp as political prisoner number 3444. A trained portrait photographer, he was ordered by the SS to record the inner workings of the camp. He began by taking identification photographs of the prisoners as they entered the camp, went on to capture the criminal medical experiments of Josef Mengele, and also recorded executions. Between 1940 and 1945, Brasse took around 50,000 photographs of the horror around him. He took them because he had no choice.
Eventually, Brasse's conscience wouldn't allow him to hide behind his camera. First he risked his life by joining the camp's Resistance movement, faking documents for prisoners, trying to smuggle images to the outside world to reveal what was happening. Then, when Soviet troops finally advanced on the camp to liberate it, Brasse refused SS orders to destroy his photographs. 'Because the world must know,' he said.
For readers of The Librarian of Auschwitz and The Boy Who Followed His Father into Auschwitz, this extraordinary true story of horror, hope and courage lies at the very heart of the Holocaust.
Auschwitz parancsnoka voltam - Rudolf Höss emlékiratai
"Elfogták a világtörténelem talán legnagyobb gyilkosát" - írta szalagcímében a New York Times 1946. március 17-én. S valóban, kevés olyan ember van, akinek kezéhez közel egymillió ártatlan ember, férfiak, nők és gyermekek vére tapadt. Rudolf Höss, a náci Németország által létrehozott legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő koncentrációs és megsemmisítő tábor parancsnokaként, nagy kötelességtudattal és munkakedvvel, szenvtelenül működtette éveken keresztül az Auschwitz és Birkenau közelében felépített táborkomplexumot.
A háború után, lengyel fogságban írt önéletrajzi feljegyzései egyedülálló betekintést engednek a parancsokat kérdések nélkül végrehajtó és végrehajtató tömeggyilkos belső fejlődéstörténetébe. Végigkövethetjük az életét a kora gyermekkortól az első világháborús katonalétig, az első politikai gyilkosság és többéves börtönfogságtól a dachaui koncentrációs táborban eltöltött formatív évekig. Részletesen megismerhetjük, hogy miként emelkedik először a sachsenhauseni védőőrizetes, majd az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokságáig, majd egészen a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetői posztjáig. 1944 kora nyarán újra Auschwitz élén áll, hogy levezényelje a megsemmisítő tábor legnagyobb szabású megsemmisítési projektjét, a vidéki magyar zsidók legyilkolását. Az ún. magyar akció (Ungarn-Aktion) keretében 437.000 magyarországi zsidó érkezik a táborba, akik közül 300.000-345.000 - köztük 100.000 gyerek - azonnal a gázkamrákba kerül.
A magyar olvasóközönség által Robert Merle 1952-ben írt fiktív önéletrajzi regénye (Mesterségem a halál) által megismert Höss most saját szavaival mondja el élettörténetét. Egy olyan emberét, akit egyáltalán nem zaklatták fel a tömeggyilkosságok. "Senkit sem öltem meg személyesen, pusztán az auschwitzi megsemmisítési program vezetője voltam" - mondta, s egyszerűen nem értette azokat a kérdéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy a meggyilkoltak rászolgáltak-e a kegyetlen halálra. Már a feltevést is irreálisnak tartotta: "nem érti, kérem, hogy nekünk, SS-embereknek, nem az volt a dolgunk, hogy ilyesmiről gondolkodjunk; eszünkbe se jutott soha. Emellett az, hogy mindenről a zsidók tehetnek, természetes dolognak számított". Mint régi, fanatikus nemzetiszocialista tényként fogadta el az antiszemitizmust. "Olyan alapvető tételnek könyveltük el ezt, amiben kérdés nélkül hisz az ember; semmiféle kételyem nem volt ezzel kapcsolatban. Teljességgel meg voltam győződve arról, hogy a zsidók az ellenpólust képviselik a német néppel szemben, s előbb-utóbb bekövetkezik a végső leszámolás a nemzeti szocializmus és a világzsidóság között, még békeidőben is. E doktrínák alapján feltételeztem, hogy a többi nép előbb vagy utóbb ugyancsak meggyőződik a zsidó-veszélyről, s hozzánk hasonlóan állást foglal vele szemben".
A Martin Broszat (1926-1989) német történész által közreadott és bevezető tanulmánnyal ellátott feljegyzéseket Kádár Gábor és Vági Zoltán történészeknek a Rudolf Höss és a magyar holokauszt kapcsolatát bemutató utószava zárja. A magyar kiadás elé Gellért Ádám írt bevezető tanulmányt.
Narodené v Auschwitzi
Príbeh pôrodnej asistentky inšpirovaný skutočnými udalosťami
Ana a jej kamarátka Ester sa ocitnú za železnou bránou Auschwitzu, koncentračného tábora, odkiaľ niet návratu. Keď sa dostanú na začiatok radu, Ana predstúpi a pokojne oznámi, že je pôrodná asistentka – a Ester jej pomocníčka. Na ruky im vytetujú čísla a pošlú ich do pôrodného baraka. Ana pochopí, že v jej rukách sa neocitnú len nevinní novorodenci, ale aj osudy mnohých ďalších detí a sľúbi si, že urobí všetko, čo bude v jej silách, aby ich zachránila.
Jedného dňa vtrhnú do baraka dvaja dozorcovia v obávaných esesáckych uniformách a vytrhnú svetlovlasé dieťa jeho matke z náručia. Ana má čo robiť, aby sa ovládla. Aj keď jej srdce puká od žiaľu, pri utešovaní zúfalej ženy zazrie záblesk nádeje. Dozorcovia si berú najzdravšie deti a umiestňujú ich v nemeckých rodinách, takže predpokladajú, že prežijú. V tábore sa navyše šepká, že vojna sa už čoskoro skončí… Ana a Ester preto začnú potajomky označovať matky a ich deti totožným tetovaním a dúfajú, že raz znovu nájdu cestu k sebe.
Potom, raz zavčasu ráno, si Ana všimne pod Esteriným tenkým pruhovaným kabátom vydúvajúce bruško...
Narodené v Auschwitzi je dojímavý príbeh o nezlomnosti a snahe zachrániť ľudské životy na motívy skutočných historických udalostí.
Z anglického originálu The Midwife of Auschwitz (Bookouture, Londýn 2022) preložila Jana Seichertová.
dostupné aj ako:
A Gypsy In Auschwitz
Otto Rosenberg is 9 and living in Berlin, poor but happy, when his family are first detained. All around them, Sinti and Roma families are being torn from their homes by Nazis , leaving behind schools, jobs, friends, and businesses to live in forced encampments outside the city. One by one, families are broken up, adults and children disappear or are 'sent East'.
Otto arrives in Auschwitz aged 15 and is later transferred to Buechenwald and Bergen-Belsen. He works, scrounges food whenever he can, witnesses and suffers horrific violence and is driven close to death by illness more than once. Unbelievably, he also joins an armed revolt of prisoners who, facing the SS and certain death, refuse to back down. Somehow, through luck, sheer human will to live, or both, he survives.
The stories of Sinti and Roma suffering in Nazi Germany are all too often lost or untold. In this haunting account, Otto shares his story with a remarkable simplicity. Deeply moving, A Gypsy in Auschwitz is the incredible story of how a young Sinti boy miraculously survived the unimaginable darkness of the Holocaust.
Az Auschwitz-jegyzőkönyv
Adolf Eichmann több százezer magyar zsidót küldött gázkamrába - a budapesti zsidóság egy részét az Auschwitzból megszökött szemtanúk vallomása mentette meg.
A nácik terve működésbe lépett: meg akarták semmisíteni a még megmaradt magyarországi zsidóságot. Ces3av Mordowicz és Arno1t Rosin rabok voltak Auschwitzban. Majdnem megfulladtak egy föld alatti bunkerben, de sikerült elmenekülniük, és elmondták a zsidó vezetőknek, mit láttak.
1944. június elején tett vallomásuk alátámasztotta, amiről korábban is hallani lehetett, de szinte senki nem hitte el: hogy Auschwitzban tömeggyilkosság zajlik, embereket gázosítanak el, és hogy a táborba nap mint nap ezrével érkező magyarokra ugyanez a sors vár.
Mordowicz és Rosin vallomása jelentette a szikrát, hogy a hónapokon át tétovázó magyar politikai vezetés végre cselekedni próbáljon - alig néhány órával azelőtt, hogy további több mint kétszázezer zsidót deportáltak volna Budapestről.
"Döbbenetes élettörténet az auschwitzi haláltáborból: Mordowicz ritka megmenekülésének története révén fogalmat alkothatunk a Holocaust felmérhetetlen, szörnyű tragédiájáról." - David I. Kertzer, a Brown Egyetem antropológiaprofesszora, The Pope and Mussolini című Pulitzer-díjas könyv szerzője.
"Fred Bleakley hosszas kutatások után leírja az igazságot ebben a mai napig igen megosztó történetben. Hihetetlenül érdekes munka." - Dr. Tibori-Szabó Zoltán, holocaustkutató, a kolozsvári Babeo-Bolyai Egyetem oktatója
A Little Girl in Auschwitz
The No. 1 international bestseller, with a foreword by His Holiness Pope Francis, who made headlines in 2021 when he kissed Lidia's Auschwitz identification tattoo.
The unforgettable, moving true story of the little girl who survived Auschwitz's 'Angel of Death', Dr Mengele.
Lidia was just three years old when she arrived in Auschwitz-Birkenau with her mother, a member of the partisan resistance from Belarus. The bewildered little girl was picked out by Dr Josef Mengele for his sadistic experiments and sent to the infamous children’s block, where every day was a fight for survival. In eighteen months of hell she came close to death more than once.
Her mother, who risked her life to visit Lidia, gave her strength. But when the camp was liberated, her mother was gone, presumed dead. Lidia, by now deeply traumatised, was adopted by a Polish woman. But then, in 1962, she discovered that her birth parents were still alive in the USSR, and Lidia was faced with an agonising choice . . .
Lidia’s extraordinary story has touched hearts around the world, and she has made it her mission to bear witness to the Holocaust so that the truth may never be forgotten. This is a powerful and ultimately hopeful account by a remarkable woman who refuses to hate those who hurt her. She says, ‘Hate only brings more hate. Love, on the other hand, has the power to redeem.’
Previously published as The Little Girl Who Could Not Cry.
Veliteľ Auschwitzu
Táto publikácia... je plná zla. Nemá žiadnu literárnu hodnotu a samotné jej čítanie je utrpením, vraví Primo Levi vo svojom úvode. Höss sa snaží obhajovať, javí sa takým, akým naozaj je: nechutný, hlúpy, arogantný, nudne a donekonečna tárajúci podliak. Napriek tomu táto kniha patrí medzi tie najpoučnejšie, aké boli kedy publikované.
Rudolf Höss bol počas vojny veliteľom tábora Auschwitz. Briti, ktorí ho zatkli, mu prikázali spísať svoju autobiografi u v čase niekoľkých týždňov, keď čakal po vynesení rozsudku na svoju popravu. Túto autobiografi u máte v rukách.
Ide o neuveriteľný a jedinečný dokument; Höss velil obrovskému exterminačnému stredisku na území Poľska, kde nacisti vyvraždili niekoľko miliónov Židov od samotného vzniku (Höss mal na starosti výstavbu tábora) v roku 1940 až do konca roka 1943, keď už bola masová likvidácia spolovice naplnená. Predtým pracoval v iných táboroch a neskôr na inšpektoráte v Berlíne. Vedel tak viac než takmer ktokoľvek iný aj vďaka svojim osobným skúsenostiam či skúsenostiam spoza stola ako úradník o najväčšom zločine nacistického Nemecka. Bol zatknutý Britmi, vydaný Poliakom, trestne stíhaný, odsúdený na smrť, prevezený do Auschwitzu a tu popravený.
dostupné aj ako:
Tetovač z Auschwitzu
Tetovač z Auschwitzu je román vychádzajúci zo skutočného príbehu Laleho a Gity Sokolovovcov, dvoch slovenských Židov, ktorí prežili koncentračný tábor Auschwitz-Birkenau a po vojne si našli nový domov v Austrálii.
Lale v tábore dostal prácu tetovača. Jeho povinnosťou bolo číslovať väzňov, ktorých nacisti po selekcii nechali nažive, teda vpichávať im do predlaktí čísla s neodstrániteľným atramentom – jeden z najsilnejších symbolov holokaustu. Minimálnu slobodu pohybu, ktorú mu umožňovala táto práca, využíval na získavanie potravín výmenou za šperky a peniaze po zavraždených Židoch. Nejedného spoluväzňa tak zachránil pred vyhladovaním. Jemu hrozila za túto činnosť smrť, mnohí iní jej vďačili za prežitie.
Jedného dňa sa do radu na tetovanie postavilo vystrašené mladé dievča… Pre Laleho – fičúra, frajera a trochu aj dobrodruha – to bola láska na prvý pohľad. Zaumienil si, že popri vlastnom prežití urobí všetko pre to, aby prežila aj Gita.
To, čo robí túto knihu zvlášť pozoruhodnou, je Laleho životný elán. Vedel, aký osud nacisti chystajú jemu aj ostatným väzňom, on sa však rozhodol nepoddať neľudskosti tábora, zachovať si dôstojnosť, osobnú integritu a žiť najplnšie, ako to bude možné. Napriek všetkej svojej drsnosti je Tetovač z Auschwitzu príbehom nádeje a odvahy, a hoci to znie neuveriteľne, aj príbehom veľkej lásky.
Druhé vydanie knihy obsahuje nové fotografie a dokumenty, ako aj ďalšie doplňujúce texty autorky z jej návštevy v Krompachoch a v koncentračnom tábore Birkenau v Poľsku.
dostupné aj ako: